Vége a nyárnak, sajnos. Az ember még reménykedik, hogy marad a harminc fok, az önfeledt vízben hentergés, amikor nincs politika, csak fürdés, meg szabadság vagy éppen munka, de az is csak olyan nyáriasan. S nem bombáznak idióta, levitézlett politikusok a maguk hülyeségével mindenkit. Szóval pihi van, na.
De ennek most vége. Visszajött a Kóka. Ki tudja, a Föld mely kies pontján nyaralt, de addig volt nekünk jó. Mert most itt van, nyilatkozik, hogy "arra kérték a kormányt, az adócsökkentés kapjon prioritást a 2010-es büdzsé tervezésénél". Hát könyörgöm, az SZDSZ ezt kéri már 2002 óta, időnként kampányol is vele olyan gatyaletolósat - aztán jól nem történik semmi. De megpróbálják, hátha most is bejön, hátha lesz 200 000 + 1 szabad, demokrata. Nem lesz. Kiderült, nincs. Mint a mesében: hol volt, hol nem volt.
Így pedig adódik a kérdés: hát kit érdekel most, hogy egy nemlétező párt nemlétező frakciójának a vezetője mit akar? Vagy megkérdezik özv. Krampucsák Jenőnét is, a Kossuth utca 10-ből, hogy ő mit akar? Úgy volna igazságos, sőt, lehet, hogy a jó Manci néni több ember véleményét képviseli, mint Kóka János.
SZDSZ. Kóka. Politika.
Érdektelenek. Nullák. Fárasztóak.
Már most fárasztóak, pedig jó pár hétig kipihenhettük őket.
