Bevallom, egy Mandiner.hu-s fórumbejegyzés adta az ötletet a mostani poszthoz. Jelenleg mindenki azzal van elfoglalva, hogy a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági elmeszelése miatt a Fidesz most visszavág, és megbünteti az AB-t.
Noha meggyőződésem, hogy ez csak ürügy. Az ugyanis, hogy cirka egymilliárd nem folyik be a költségvetésbe, szinte nem oszt, nem szoroz. Persze, szimbolikus jelentősége van a dolognak, hiszen az efféle elszámoltatás, a kirívóan pimasz végkielégítések megadóztatása a Fidesz ígéreteinek fontos eleme volt. De az eb mégsem itt van elhantolva.
A parlament elé terjesztett javaslat szerint ugyanis nem csak ebben az ügyben nem dönthetne ezután az AB, hanem más ügyekben sem. Olyan apróságokban sem hozhatna akár elmarasztaló határozatot, mint a bankadó vagy éppen a nyugdíjpénztári pénzek befagyasztása. Semmilyen olyan kérdésben nem dönthetne, amelyről nem lehet népszavazást sem tartani.
Ha fenntartjuk, hogy a gazdaság az alfa és az omega, akkor innen már érthető a dolog. Amíg ugyanis a végkielégítések különadója nem tétel, a bankadó illetve a nyugdíjpénztárak adója-elvonása már igen. Olyannyira az, hogy ha ez a sok száz milliárd kiesik, akkor valóban nem marad más út, mint az MSZP-IMF duó által oly hőn áhított megszorítás.
Úgyhogy meggyőződésem, hogy a mostani lépés csak ürügy. S hálás ürügy, hiszen sokkal jobban kommunikálható, mint a magánnyugdíjpénztárak ügye. Azt akarja Ön, hogy a békávés Eleonóra asszony hazavihesse azt a sok tízmilliót? Na, ugye, hogy nem. Mi sem, úgyhogy még az Alkotmányt is módosítjuk az ügy érdekében.
Ilyen felvetéssel kérdéses, a megszokott bérrettegők mellett ki megy el majd az amúgy önmagában is érdekes LMP-MSZP közös tüntetésre például...
Úgyhogy a jelek szerint a szándék érthető, sőt, talán így még el is fogadható. A módszer kapcsán viszont annyit le kell szögezni: a Fidesz ezzel a lépéssel persze átkelt a Rubiconon. Meggyőződésem, hogy demokraták, és legalább a túlsó partján megállnak.
