Ahogy tesz valamit az egyház, netán most éppen kettő, azonnal beindulnak a régi pavlovi reflexek. Kiröhögni. Leköpni. Miért nem mással foglakoznak? Miért foglalkoznak egyáltalán valamivel? Hogy merészelnek egyáltalán kijönni a hülye templomaikból?
A katolikus egyház Marilyn Manson fellépése kapcsán böjtöt és imádságot hirdetett, az egyik evangélikus lelkész meg beszélgetést.
Figyelem: böjtöt, imádságot, beszélgetést. Nem akarják elővenni a hordozható kempingmáglyát, hogy megégessenek valakit. Sőt még a spanyol inkvizíció sem jön.
Akkor meg: kinek is ártanak? Nem akarják félbeszakítani a koncertet, megzavarni a Manson-rajongókat, börtönbe zárni a mansonistákat. Csak beszélgetni akarnak, meg imádkozni. Az meg tényleg nem fáj.
Vagy szabadékat ismét egyszerűen csak az zavarja, hogy valaki mást mer gondolni, mint amit szabad?